Rákérdező kérdések: Így lehetsz vonzóbb a beszélgetésekben

A rákérdező kérdések – vagyis azok, amelyek arra építenek, amit a másik fél épp most mondott – a legegyszerűbb utat jelentik ahhoz, hogy szimpatikusabbá válj egy beszélgetésben. A sablonos kérdések egymásutánja viszont épp az ellenkezőjét éri el: interjúvá változtatja a randit vagy a chatet.

A legfontosabb tanulságok

• Azokat az embereket jobban kedvelik, akik több rákérdező kérdést tesznek fel (Huang et al., 2017, Harvard).
• Közel 1000 villámrandi alapján a sok általános kérdés elhidegüléshez vezetett, míg a történetek megosztása közelebb hozta a feleket (McFarland et al., 2013).
• A rákérdezés megragad egy szót, amit a másik használt, és egy lépéssel mélyebbre megy.
• Ha te tetted fel az utolsó kérdést, a következőt ne te tedd fel: reagálj, ossz meg valamit vagy ugraszd meg a másikat.
• Nem a kérdezősködés a cél, hanem az, hogy a másik érezze: valóban figyelsz rá.

Mit mond a tudomány?

2017-ben a Harvard egyik kutatócsoportja (Huang, Yeomans, Brooks, Minson és Gino) kiadott egy tanulmánysorozatot beszédes címmel: „Nem árt megkérdezni” (It Doesn't Hurt to Ask). Azok a résztvevők, akik többet kérdeztek, szimpatikusabbak voltak a beszélgetőpartnereiknek – és ez a hatás főleg a rákérdező kérdésekből fakadt. A szerzők szerint ennek oka a válaszkészség (responsiveness): egy jó rákérdezés megmutatja, hogy figyeltél, megértetted, és érdekel a válasz. A villámrandis adataikban azok a randizók, akik több rákérdező kérdést tettek fel, több megerősítést kaptak a második randira. Ráadásul az emberek alábecsülték, mennyit segít a kérdezés.

Két őszinte kiegészítés. Először is, egy későbbi újraelemzés megkérdőjelezte a villámrandis következtetések egy részét, és a kísérleti hatások mértéke sem csoda kategória, hanem mérsékelt. Másodszor, nem a kérdések száma a lényeg. A Stanford Egyetem kutatása, amely mintegy 1000 négynapos villámrandit vizsgált (McFarland, Jurafsky és Rawlings, 2013), megállapította, hogy a túl sok kérdés gyakran elhidegüléshez vezetett: a kérdéseket a feszélyezett csönd kitöltésére használták, az interjústílusú faggatózás pedig hűvös hatást keltett. Ami valóban elindította a „szikrát”, az a megértés kimutatása, a másik szavaira való építkezés és a személyes történetek megosztása volt.

Összegezve: a rákérdező kérdések szuper hatásosak az éppen elhangzottakkal kapcsolatban. Az általános, csendkitöltő kérdések viszont nem azok.

Rákérdező mód vs. interjúmód

Íme a különbség egy társkereső appos chatben.

Interjúmód:

Ő: Most értem vissza Lisszabonból.

Te: Király. Mivel foglalkozol egyébként?

Ő: UX designer vagyok.

Te: Tök jó. Vannak testvéreid?

Külön-külön mindegyik kérdés teljesen rendben van, de együtt olyanok, mint egy kérdőív. Semminek nem volt súlya, amit a másik mondott.

Rákérdező mód:

Ő: Most értem vissza Lisszabonból.

Te: Mit tett veled Lisszabon? Úgy hangzik, mintha nagyon visszamennél.

Ő: Őszintén? A kaják. Meg az, hogy minden áldott nap eltévedtem.

Te: Szándékosan tévedtél el, vagy az a „lemerült a telefonom egy domb tetején” típusú kaland volt?

A második verzió felhasználja a másik saját szavait („Lisszabon”, „eltévedtem”), és lépésről lépésre mélyebbre megy. Ráadásul sokkal szórakoztatóbb válaszolni rá.

A jó rákérdezés három típusa

1. A mélyebb kérdés. Vedd az ő témáját, és kérdezz rá a mögötte rejlő történetre vagy érzésre.

„Jogról váltottál kerámiára? Mi volt az a pillanat, amikor eldöntötted?”

2. A játékos tipp. Kérdezés helyett tegyél egy könnyed feltételezést, amit kijavíthat. Ez megmutatja, hogy gondolkodsz róla – és ha tévedsz, az is a móka része.

„Hadd találjam ki: te vagy az a barát, aki Excel-táblázatban tervezi meg az egész utazást.”

3. A visszautalás. Hozz fel valamit, amit korábban említett. Ez az egyik legegyértelműbb jele annak, hogy valóban figyeltél rá.

„Várj, ez ugyanaz a nővéred, aki 2019-ben elkötötte a biciklidet?”

Ne felejts el megosztani is

Az a beszélgetés, ahol csak az egyik fél kérdez, még mindig egy interjú – legfeljebb udvarias. A közelség akkor nő, amikor mindkét ember megnyílik egy kicsit, lépésről lépésre. Ez a gondolat Altman és Taylor kapcsolatok elmélyüléséről szóló munkájára nyúlik vissza, valamint Aron híres, 36 kérdéses kutatására (1997), ahol azok a párok, akik felváltva osztottak meg egyre személyesebb dolgokat, közelebb érezték magukat egymáshoz, mint azok, akik csak csevegtek. Sprecher és munkatársai 2013-as kutatása szerint a felváltva történő megnyílás sokkal több szimpátiát váltott ki, mint az egyoldalú kitárulkozás.

Használj tehát egy egyszerű ritmust: reagálj, ossz meg egy kicsit magadból, majd add vissza a labdát.

Ő: Holnap vizsgázom, és negyedszer olvasom újra ugyanazt az oldalt.

Te: Á, a negyedszer olvasott oldal... Nekem a statisztikánál volt ilyenem, még mindig p-értékekkel álmodom. Mi a tantárgy?

Egy kis figyelmeztetés: ha minden témát magadra fordítasz („ó, velem is...”), az kisajátításnak hat. Először reagálj rá, aztán tedd hozzá a saját részedet, végül add vissza neki a szót.

Egy egyszerű szabály chateléshez

Ha te tetted fel az utolsó kérdést, a következőt ne te tedd fel. Ehelyett:

• Reagálj: „Ne már, ez zseniális.”
• Ossz meg: „Ugyanez történt velem Grazban, csak egy kecskével.”
• Ugraszd meg: „Négyszer? Bátor stratégia.”

Ez az egyetlen szabály a legtöbb kihűlő chatet helyrehozza. Ráadásul leveszi rólad a nyomást: nem kell okos kérdések tárházát felhalmoznod, elég, ha figyelsz az utolsó üzenetre.

Az is segít, ha egy kicsit mélyebbre mész a felszínes csevegésnél. Kardas, Kumar és Epley (2022) kutatása szerint a mélyebb beszélgetések ismeretlenekkel kevésbé voltak feszélyezettek, és nagyobb kapcsolódást teremtettek, mint amire az emberek számítottak. Nem kell a gyerekkori traumákról kérdezned a harmadik üzenetben, de a „miért költöztél ide?” köröket ver arra, hogy „milyen volt a hétvégéd?”.

Amikor a rákérdezés nem működik

A rákérdező kérdések eszközök, nem trükkök. Ha a másik fél rövid válaszokat ad, sosem kérdez vissza, és egyre lassabban válaszol, a több kérdés nem fogja megoldani a helyzetet. Ez egy jelzés, és arról, hogyan olvashatod ezeket, a jelek, hogy valaki érdeklődik, és mikor kell tovablépni cikkünkben írunk.

Ha pedig a beszélgetés már gördülékenyen folyik, ne maradj örökre kérdező üzemmódban. A jó chat pillanata az, amikor konkrét tervvel hívod el randizni. Ha még egészen az elején jársz, nézd meg, hogyan írj olyan első üzenetet, amire válaszolnak.

Gyakorold!

A Banterfox program 2. napja, a „Kíváncsiság, nem interjú”, pont erre épül. A mérföldkőnél egy szombat reggeli kávézóban találod magad egy laptopos gyakorlópartner mellett: tartsd életben a beszélgetést nyolc üzeneten keresztül főleg rákérdező kérdésekkel, és keltsd fel az érdeklődését. A szerver ellenőrzi az üzeneteidből a valódi rákérdezések arányát, nem csak az összhatást. A második kihívás egy társkereső appos matchet mutat be, aki megunja az interjúkat: tartsd életben nyolc üzeneten át anélkül, hogy két általános kérdést tennél fel egymás után. A 3. nap, a „Megosztás és figyelés”, utána a másik felet gyakoroltatja: hogyan adj magadból is valamit, és hogyan használj visszautalásokat.

Források

• Huang, Yeomans, Brooks, Minson & Gino (2017). It Doesn't Hurt to Ask: Question-Asking Increases Liking. Journal of Personality and Social Psychology, 113(3), 430–452. doi:10.1037/pspi0000097
• McFarland, Jurafsky & Rawlings (2013). Making the Connection: Social Bonding in Courtship Situations. American Journal of Sociology, 118(6), 1596–1649.
• Aron, Melinat, Aron, Vallone & Bator (1997). The Experimental Generation of Interpersonal Closeness. Personality and Social Psychology Bulletin, 23(4), 363–377.
• Altman & Taylor (1973). Social Penetration: The Development of Interpersonal Relationships.
• Sprecher, Treger, Wondra, Hilaire & Wallpe (2013). Taking Turns: Reciprocal Self-Disclosure Promotes Liking in Initial Interactions. Journal of Experimental Social Psychology, 49, 860–866.
• Kardas, Kumar & Epley (2022). Overly Shallow? Miscalibrated Expectations Create a Barrier to Deeper Conversation. Journal of Personality and Social Psychology, 122(3), 367–398.